Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...4. melléklet szerinti szolgáltatások, ezek beszerzése közösségiértékhatár felett is nemzeti eljárásrendben történik a továbbiakban,főszabályként egyszerű eljárással. A közösségi és a nemzeti értékhatárokatelérő, 4. melléklet szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások esetében – 124. §(2) bekezdés a)-d) pontok.Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló (atovábbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a 124.§ (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (E rendelkezések lényegébenaz ajánlattevők biztonságát erősítik a szerződéses kapcsolatokban.)[A teljesség érdekében: a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3)bekezdései értelmében– a késedelmi kamat mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a konkrét közbeszerzési eljárásokismerete nélkül azok jogszerűsége kérdésében nem áll módunkban állást foglalni,ugyanakkor a kérdésben számos olyan információ szerepel, ami jogszerűségiaggályokat vet fel. Nézzük ezeket egyenként!Mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.