Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi és jelenleg hatályos útmutató is külön kitér arra, hogy az ajánlásban nem szereplő minden további módszer megfelelhet a Kbt. rendelkezéseinek, ha az ajánlásban nem szereplő módszerekről az ajánlatkérő képes bizonyítani, hogy azok alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...pontokká az ajánlattevő ajánlatát, csak a pontszámítás matematikai módszerét határozta meg. Emiatt az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdésének b) pontját, mivel nem állapítható meg, hogy milyen mennyiségi vagy minőségi tényezőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása

Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. §-a alapján leválogattuk azokat a szabályokat, melyek a módszer ismertetésével kapcsolatosak, és behatárolják az ajánlatkérő mozgásterét.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés -, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...ár súlyszáma tükrözi annak tényleges jelentőségét, valamint a bírálatiszempontrendszer kialakítása egyéb tekintetben is megfelel a Kbt. előírásainak.4. Gondolják végig az ajánlatkérők, vajon az egyes részszempontokonbelül kívánnak-e több tartalmi elemet értékelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...megoldást a Kbt. nem ismer. Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetményben azajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről istájékoztatást kell adnia – Kbt. 254. §-ának (1)-(7) bekezdései.A fentiekkel kapcsolatban kérdezheti Olvasónk, hogyamennyiben nem kell az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Összegzés indokolása

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
Részlet a válaszából: […] ...a bírálati szempont szubjektív, az ajánlatkérőnekrészletesen le kell írnia az adott pontszám indokolását. Amennyiben ezt nemteszi meg, a Kbt. 97. §-a értelmében az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevőajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2
3