Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amely áll egyrészt szolgáltatásból, másrésztárubeszerzésből. A Ptk.-tól, illetve a lízing szabályozásáról elszakadva, aKbt. szerint kell tehát leegyszerűsítenünk a kérdést. Több szakértővel konzultálvaarra a megállapításra jutottunk, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és a szolgáltatásikivételek között szerepel "az ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése"kitétel alatt a Kbt. 29. §-ában.A nemzeti szabályok ugyanakkor árubeszerzésként definiáljáka haszonbérletnek ezt az esetét a VI. fejezetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben

Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
Részlet a válaszából: […] ...esetben azonnal bejelentésikötelezettséggel terhelni az ajánlattevőt és alvállalkozóként értékelni bankjatevékenységét, hiszen a Kbt. definíciója nem erre értendő. Ha például az ajánlattevő feladata, hogy hosszú távúberuházást eszközöljön és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

BKV-bérlet beszerzése

Kérdés: Költségvetési szerv a dolgozóinak BKV-bérletet ad. Ennek beszerzésére (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a BKV kizárólagos jogára a budapestimenetrendszerinti közúti személyszállításban, ezért a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontja alapján kivételnek minősül, tehát nem tartozik a Kbt.hatálya alá egészen addig, amíg más, alternatív szolgáltató meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Tulajdonjog, kezelői jog és a közbeszerzés

Kérdés: A magyar állam tulajdonát képező, de egy kijelölt közhasznú társaság kezelésében lévő ingatlan (konkrétan klub) bérbeadásakor, a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő kiválasztására kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásakor tisztázzuk mindenekelőtt atörvény alkalmazási körét. A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényszerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
2
3