Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] ...hiszen nem munkaviszony keretében történik a munkavégzés, ami kivételi kört jelenthetne. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra is, hogy a Kbt. 19. § (1) és (3) bekezdésének alábbi szabályai nem tartalmaznak minden részletkérdést, mely az Európai Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem írja elő kötelezően indikatív ajánlatok bekérését a becsült érték megállapításához. A Kbt. 28. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő bármilyen módszert választhat, ha a kiválasztott módszerrel objektív alapon meghatározható a becsült érték. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrend esetében. Míg uniós eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérő köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, addig ez a kötelezettség nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen lényeges feltételről beszélünk. Ennél egyszerűbb lenne, ha az ajánlattevő nem ragaszkodna az előszerződéses formához, és a Kbt. 65. § (7) bekezdésben lehetővé tett "más formát" választana.A fenti Kbt. szabály szerint az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai vonatkozásában. Mivel a Kbt.-vel azonos szintű törvényi szabályozásról beszélünk, mely esetben a vagyonvédelmi törvény a speciális szabályozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak. Ezért az ajánlatkérő a maximális 15%-os áremelést lehetővé tette a Kbt. 141. § (2) bekezdése értelmében. Miután az ármódosításon kívül más nem változott, illeszkedik a szerződés eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 16. pontja szerint megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő: 1-3 közötti számú kérelmi elem esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb– a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. főszabálya a 69. § (11) bekezdés értelmében, hogy külföldi ajánlatkérő által meghatározott elektronikus adatbázisban, mely az e-Certis értelmében igazolásra alkalmas, az ajánlatkérőnek magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Finanszírozási összeg figyelembevétele a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kíván indítani központi háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátására. A szolgáltatás finanszírozása oly módon történne, hogy a finanszírozást részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő végezné az általa biztosított normatív támogatási finanszírozási rend szerint, illetve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére ezenkívül fix mértékű kiegészítő finanszírozást biztosítana a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő összegben. A szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérő köteles-e figyelembe venni a jogszabályi rendelkezése alapján járó NEAK-finanszírozás szerinti összeget is, melyet értelemszerűen nem ő teljesít, vagy elegendő az ajánlatkérő által fizetett rész figyelembevétele?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés lefolytatása, vagy sem. A becsült érték számításának módja nem sokat segít a kérdés megítélésében, ezért elsősorban a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabályt vehetjük alapul.A törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
1
2
3
4