Külföldi ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Indulhat-e, pontosabban regisztrálhat-e külföldi ajánlattevő az EKR-ben, vagy csak hazai cégen keresztül, vagy tanácsadón mint jogi személyen keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. és egyben az ajánlatkérő a nemzeti elbánás szabályától eltekintve nem tehet különbséget az ajánlattevők között, azaz csak és kizárólag azért, mert az ajánlattevő külföldi, nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Önmagában az igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...talált ki, egészített ki a direktívatartalomhoz képest -, az alábbi különbséget fedezhetjük fel.Nemzeti kizáró oknak tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, részben ah) alponja, az e)-g) pontok, a k)-l) pontok, a p) pont, részben a Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...nincs tekintettel az ellátási kötelezettség megállapításakor az ajánlatkérők számára fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Ezt a Kbt. egyedül nemzeti rezsimben kezeli, melyet a hatályos EU-direktívák alapján meg is tehet, az alábbiak szerint.A Kbt. 120. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyeket a 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 18. §-ának (2) és (3) bekezdése az egybeszámításiszabályt az alábbiak szerint tartalmazza:– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló árukbeszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét,amelyekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Fenntartott szerződés – Kbt. 253. §

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 253. §-a lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogyabban az esetben, ha közösségi értékhatár alatti ún. általános egyszerűközbeszerzési eljárást folytat le, akkor az eljárásban részt vevők körétkorlátozza, és a részvétel lehetőségét kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Különleges jogorvoslati eljárás

Kérdés: A 143/2004. Korm. rendelet jogorvoslatra vonatkozó – véleményünk szerint meglehetősen hiányos – rendelkezései alapján hogyan kell a gyakorlatban eljárni? Mi az egyeztetés menete, az kötelező-e a jogorvoslat előtt, melyik bírósághoz lehet fordulni, mennyi a költsége, milyen határidővel stb.? És eközben megköthető-e a nyertes ajánlattevővel a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...143/2004. Korm.rendelet meglehetősen szűkszavúan fogalmaz a jogorvoslattal kapcsolatban. Mivela kormányrendeletnek nem háttérjogszabálya a Kbt. – az ún. direktíva -, azirányelvek kivételi körébe tartozó eljárásrendek meghatározása teljes mértékbenkülönbözik a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Közzétételi kötelezettség, hirdetmény mellőzése egyszerű eljárásban

Kérdés: Kiindulópont az egyszerű eljárás [Kbt. 299. §-ának b) pontja]. Nem hirdetem meg, de közzé kell tennem a nem meghirdetett teljesítést, ez a "mihez képest mi nem" esete?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a hazai szabályozás a teljesítés közzétételérevonatkozó általános, minden beszerzésre kiterjedő megfogalmazása igen szigorú.A direktívák mindezt nem teszik kötelezővé, ugyanakkor az Üvegzseb-tv. és ahozzá szorosan kapcsolódó szabályozások hazánkban ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek kapcsolata a közbeszerzésben

Kérdés: Várható-e a Kbt. módosítása az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek (gazdasági társaságok) közötti szolgáltatásmegrendelés és az ebben kapcsolódó árubeszerzés szabályozása terén – különös tekintettel a közszolgáltatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...témában már elfogadott Kbt.-módosítást a parlament,amelynek ellenjegyzését a köztársasági elnök – hivatkozva az irányelvekre -megtagadta. Megállapítható, hogy a hatályos EU-direktívák nem adnak lehetőségetaz önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
2