Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] ...lényeges feltételeit, különösen azellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.Keretmegállapodás – a Kbt. szabálya szerint – egyajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben akeretmegállapodásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárásról, és magáról akeretmegállapodásról a Kbt. 136/A-E. §-ai rendelkeznek.A Kbt. szerint a keretmegállapodásban rendelkezni kell azadott időtartam alatt kötendő egyedi szerződések lényeges feltételeiről, melyekkülönösen az alábbiak:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Mennyiségmeghatározási problémák

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalások eredményekéntmegváltozik, az akár több, akár kevesebb is lehet. A mennyiség meghatározására irányadó szabályok szerint (Kbt.50. §) az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia aközbeszerzés mennyiségét. A mennyiség meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra kellfigyelemmel lennie.Eszerint ha az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytathatósága kérdésében -ismereteink alapján – ajánlás, állásfoglalás nem született, feltehetően azért,mert a Kbt. tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az említetteljárás alkalmazható, illetve amikor annak alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az értékelési rendszer kialakítása is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.