Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 55. § (7) bekezdése alapján az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani.Az eljárási típustól függően meghatározott ajánlattételi határidő lejárata egyben az ajánlati kötöttség beálltát is jelenti, ezt követően az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...ez a pontatlanság nemcsak az értékelés, hanem a szerződéses kötelezettség vonatkozásában is gondot fog okozni. Erre utal egyértelműen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni...A (7) bekezdés értelmében, ahol az EKR az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...szakember vonatkozásában is fennállnak azok a hiányosságok, pontatlanságok, értelmezési problémák, mint az első esetében. Ráadásul a Kbt. értelmében az ajánlatkérő nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni az új gazdasági szereplővel szemben, ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...értékű válasz, hiszen gyakorlatilag ellehetetleníti a katalógus működtetését.A többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban a Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint mind az alvállalkozó, mind a kapacitást biztosító státuszát érintheti. Meg kell jegyeznünk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazott adatokat.Ebben az ügyben szintén az EKR-rendeletre hivatkozik a jogorvoslati fórum, melynek 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a Kbt. alapelveit tiszteletben tartva kell eljárnia. Az eltérést valójában az értékelés során nehéz nem észrevenni, így vélhetően az ajánlatkérő egyszerűbb megoldást kívánt választani annak érdekében, hogy eredményes eljárást tudjon kihirdetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Szakértő szakmai tapasztalatára vonatkozó időszak meghatározása

Kérdés: Amennyiben az ajánlat során adott szakértő(k) többlettapasztalata értékelési szempontként kerül meghatározásra, és az ajánlatkérő e tapasztalatra vonatkozóan maximumot is meghatároz (például legfeljebb 36 hó többlettapasztalatot értékel), viszont a bemutatni kívánt szakértőnek ettől akár lényegesen több (például 200 hó) tapasztalata van, elegendő csak a 36 hónapot feltüntetni a felolvasólapon, vagy szükséges, esetleg opcionális a tényleges tapasztalat feltüntetése? Ha elegendő a 36 hónapot feltüntetni, az önéletrajzban elég-e csak e tapasztalatokat bemutatni/kiemelni, netán opcionális, vagy szükséges a teljes önéletrajz benyújtása? Van-e a tényleges vagy az értékelésre kerülő maximum hónapszám feltüntetésének jelentősége abban az esetben, ha a teljesítés során az ajánlattevő valamilyen oknál fogva cserélni kívánja az adott szakértőt, vagy újat kíván bemutatni, és ugyan az újonnan bemutatni kívánt szakértőnek megvan a 36 hó tapasztalata, de a 200 hó nincs?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett szakembert a teljesítés során kicseréli, mindez nem keletkeztet többletkötelezettséget az ajánlattevő számára.A Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2
3