119 cikk rendezése:
111. cikk / 119 Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve
Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
112. cikk / 119 Országos Fordító Iroda kötelező igénybevétele
Kérdés: Kiköthető-e kizárólagossággal az Országos Fordító Iroda igénybevétele?
113. cikk / 119 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
114. cikk / 119 Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
115. cikk / 119 Kormányzati és közüzemi beszerzők
Kérdés: Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
116. cikk / 119 Hirdetmény közzétételének kezdeményezése képviselő által
Kérdés: A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerint a meghatalmazottnak kell-e nyilatkoznia képviseleti jogosultságról?
117. cikk / 119 Eljárás a hirdetmény és a kérelem hiányossága esetén
Kérdés: Ha a hirdetmény, illetve az annak közzétételére irányuló kérelem hiányos, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége elutasítja a közzétételt? Lehetséges-e a hiányok utólagos pótlása, és amennyiben igen, milyen eljárás keretében?
118. cikk / 119 Közérdekű tevékenység
Kérdés: A közbeszerzés tekintetében mi minősül közérdekű tevékenységnek?
119. cikk / 119 Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben
Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?