10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Eljárás előírt alkalmassági követelmények részbeni igazolása esetén
Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?
2. cikk / 10 Alvállalkozó bevonása "részbeni" megfelelésre
Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.
3. cikk / 10 Zártan kezelendő iratok
Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
4. cikk / 10 Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
5. cikk / 10 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
6. cikk / 10 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
7. cikk / 10 Együttes megfelelés igazolása közös ajánlattételnél
Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)
8. cikk / 10 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
9. cikk / 10 Alvállalkozók, közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása
Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?
10. cikk / 10 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?