Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2021. február 1-jén hatályba lépett, 45. § (1) bekezdésre vonatkozó módosítása valóban az elektronikus iratbetekintést teszi lehetővé, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet eltérő szabályozást enged a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...beszerző szervezetek annak érdekében kezdték el használni, hogy együtt aknázhassák ki a keretmegállapodás és a DBR adta lehetőségeket. A megoldás nagy mennyiségű adminisztrációt igényel, alkalmazásának elsősorban nem jogi akadálya van, bár komoly...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket.Véleményünk szerint érdemes lenne további, a DBR és a KM elektronikus lefolytatására vonatkozó szabályokkal is kiegészíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben a közbeszerzési törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket.A felhatalmazó rendelkezés miatt tehát a jogalap valóban megvan az eltérő szabályok megalkotásához, azonban ennek oka az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
2
3
…
7