48 cikk rendezése:
1. cikk / 48 Jótállás előírása
Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
2. cikk / 48 Második helyezett választásának lehetősége
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
3. cikk / 48 Szakemberek száma mint értékelési szempont
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
4. cikk / 48 Számítási módszertan – legalacsonyabb ár esetében
Kérdés: Az értékelési szempontrendszer kialakítása során minden esetben elő kell írni pontozási módszereket és súlyszámokat, így pl. a legalacsonyabb ár esetén is?
5. cikk / 48 Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
6. cikk / 48 Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon
Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
7. cikk / 48 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
8. cikk / 48 Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál
Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
9. cikk / 48 Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága
Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
10. cikk / 48 Árindokolás szempontjai
Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
