Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásokra a Kbt.-nek a szerződésekkel kapcsolatos Ötödik részét kell alkalmazni, így a keretmegállapodások módosítására a 141. § (2), (3), (4) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.A hivatkozott rendelkezéseket áttekintve, úgy ítéljük meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Megszűnt szerződés módosítása

Kérdés: A D. 35/2023-as ügyben miért a 19. § sérelmét állapítja meg a jogorvoslati fórum, amikor valójában egy megszűnt szerződésről van szó és annak a módosításáról?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezéssel indult. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján alkalmazandó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § a) pontja szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Számítási hiba javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során a bontási jegyzőkönyvet a felolvasólap adataiból generálja. A felolvasólapot csak az ajánlattevő tudja kitölteni, így a számítási hibát ennek megfelelően is csak az ajánlattevő tudja javítani. Mivel az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek el kell döntenie, hogy elfogadja-e a választ, vagy amennyiben azt továbbra is jogsértőnek tartja, tesz-e további jogi lépéseket. Az ajánlatkérői válasz alapján ugyanis jogorvoslati kérelemmel megtámadhatja a kiegészítő tájékoztatást, de ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan magas kötbérmértéket az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelemben támadhatja, ha az megítélése szerint jogszabályba ütközik, a Kbt. 79. §-a szerint.Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés esetében a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdését érdemes értelmeznünk.Az (1) bekezdés szerint három munkanapon belül kell az előzetes vitarendezés iránti kérelmet benyújtani – a jogsértő eseményről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] A jogintézmény bevezetésének elsődleges célja az volt, hogyolyan esetben, amikor az eljárást lezáró döntés kiigazításával a döntésfeltételezett vagy valós jogsértő volta kiküszöbölhető, és így az eljárásbefejezésére jogszerűen kerülhet sor, ezáltal az indokolatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben nem kell meghatározni alkalmasságikövetelményt, így az eljárást megindító felhívást "hiányosan" kell – ahogy atörvény fogalmaz – "megfelelően" kitölteni. Ami praktikusan annak az egyajánlattevőnek a meghívása, mely az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2