Többváltozatú ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kémiai anyagot kívánt beszerezni, melyre "por vagy darabos" állagot határozott meg, azaz ezzel jelezte, hogy számára mindkét állag elfogadható. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentációban kifejezetten előírta, hogy a termékek megajánlásakor névvel, cikkszámmal, jellemzőkkel ellátott terméket kell feltüntetni az eszköztáblázatban, és egyértelműen jelezte, úgy kell azt kitölteni, hogy abból megállapítható legyen minden megajánlás mögött álló, konkrét, egyértelmű eszköz, termék. Az ajánlattevő a jelzett termék esetén a műszaki jellemzők körében fenntartotta a por vagy darabos meghatározást, hiánypótlás/felvilágosítás kérése után is. Az ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattételt kifejezetten kizárta. Azzal, hogy az ajánlattevő fenntartotta a "por vagy darabos" jellemzőt, többváltozatú megajánlást tett, így érvénytelenséget okoz-e az ilyen megajánlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a jogkérdés ebben az esetben az ajánlatkérő szemszögéből nem az, hogy alternatív-e az ajánlat, hanem az, hogy mindent megtett-e annak érdekében, hogy tisztázza, mit is ajánlott az ajánlatkérő, és ennek keretében eldöntse, hogy alternatív-e az ajánlat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ajánlattevő meghatározása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajánlattevő az, aki (többek között) előzetes vitarendezést kezdeményez. A 96/A. § szerint pedig az ajánlattevő kezdeményezhet előzetes vitarendezést. Ez szerintem körkörös hivatkozás. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő fogalmát a tavaly szeptemberben hatálybalépett Kbt.-módosítás terjesztette ki. A 4. § 1. c) pontja valóban azttartalmazza, hogy aki előzetes vitarendezést kezdeményez, az ajánlattevőnektekintendő.Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Igény előzetes vitarendezésre dokumentáció megvásárlásának hiányában

Kérdés: Már az új Kbt. szerint jelentettünk meg papírbeszerzésre nyílt közbeszerzési eljárást. Az egyik potenciális pályázó megnézte a dokumentációt, majd előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be egyes dokumentációs pontokkal kapcsolatosan. Van-e erre jogosultsága, hiszen még nem is vásárolta meg a dokumentációt, és nem is biztos, hogy ajánlatot fog tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény szeptember 15-én hatályba lépettmódosítása kibővítette az ajánlattevő fogalmát és az előzetes vitarendezéskereteit is.A módosítás következtében ajánlattevőnek minősül nemcsak aza személy vagy szervezet, aki ténylegesen ajánlatot nyújt be, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...során figyelembevette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, ateljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsonyellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.