Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi-gazdasági helyzetével összefüggő alkalmasság körében, szem előtt tartva a Kbt. 124. § (1) bekezdésében rögzítetteket. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] Részvételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése keretében a jelentkező köteles arról nyilatkozni, hogy megfelel-e az alkalmassági követelményeknek. Az esetek többségében az ajánlatkérő nem kér további információt, elegendőnek tekinti, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Eredményhirdetés mellőzése

Kérdés: Megteheti az ajánlatkérő, hogy nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás eredményével kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségeket a Kbt. 77. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől az ajánlatkérő nem kérheti acégkivonatot, tekintettel arra, hogy tartalma nyilvános, elektronikus, ingyenesadatbázisban elérhető. Amennyiben ennek ellenére be kívánja nyújtani azajánlattevő, elegendő mindezt a részvételi szakaszban megtennie. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen isbenyújthat ajánlatot. A konzorciumi forma és a közös ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
2