Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a rendelet hatálya alá tartozó tervezői és mérnöki szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében a szerződéskötő ajánlattevőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.A felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás elvileg alkalmas arra, hogy pél­dául karbantartási feladatok elvégzésére szerződjön az ajánlatkérő egy vagy több szolgáltatóval, akik a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján akár közvetlen megrendeléssel vagy újraversenyeztetéssel juthatnának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kiindulva az ajánlatkérő a kétszakaszos eljárás első szakaszának a végén tette közzé a szerződéstervezetet, mivel azt nem merjük feltételezni, hogy a második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer második részét csak a központi beszerző szervezet folytathatja le más platformon, melyre a Kbt. 31. § (5) bekezdése ad lehetőséget. E rendelkezés alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattételre az eljárás során nyílt lehetősége az ajánlattevőnek, az ajánlattételt követően kötve van ajánlatához, mely nem alternatív lehetőségekre, hanem a megajánlott alternatívák közül egyre szól. A következő termék nem léphet az elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem jelentette be az alvállalkozóját, akkor jogsértést követett el. A szerződés teljesítése során a Közbeszerzési Döntőbizottság több esetben súlyos jogsértésnek minősített hasonló hiányosságot, így 90 napig az érintett ajánlattevőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
2