Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] A tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről az alábbiak szerint tiltja meg közbeszerzési vagy koncessziószerződés megkötését:"5k. cikkAz (1) bekezdés szerint tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság is szerződés-ellenőrzés keretében vizsgálja a kapacitást biztosító szervezet bevonását, annak tartalmát, mértékét. [Lásd: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásszinten egyedileg döntse el, ki milyen jogot kaphasson, és legyen egyértelmű, hogy ki rendeli hozzá az eljáráshoz az érintetteket. A közbeszerzési terv feltöltéséért, módosításáért felelős szuper user szervezeti értelemben olyan felelősséggel bír,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Nyilatkozattal ellentétes tények vizsgálata

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint szükséges tisztázni, hogy a végrehajtás elrendelésére milyen okból került sor, azaz összefüggésben van-e valamely közbeszerzési kizáró okkal, és a vizsgálattól az ajánlattevő nyilatkozatára hivatkozással nem lehet eltekinteni.A Kbt. 56. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 35. §-ának (4) bekezdésében az írásbeliség körében lehetővé teszi az elektronikus úton történő kommunikációt, mely a (3) bekezdés szerint csak lehetőség az ajánlatkérő és ennek megfelelően az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet taxatíve felsorolja, hogy mi kérhető műszaki, szakmai alkalmasság keretében. Feltételezzük, hogy árubeszerzésről van szó ebben az esetben. Az alkalmassági követelmények között a következő lehetőségek szerepelnek a rendelet 15. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Részajánlattétel lehetősége egy rész vonatkozásában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy mint ajánlatkérő csak egy rész vonatkozásában adjak lehetőséget részajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A részajánlattétel lehetővé tétele esetében az ajánlatkérő célja, hogy több szerződéses viszonyban rendezze beszerzési eljárását. Ennek megfelelően valójában az egyes részek egymástól eljárásjogi értelemben is függetlenek, tehát ha valamely részre az ajánlattevő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
2
3