Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] Gyakorta előforduló eset, hogy túlterheltsége vagy akadályoztatása miatt a vezető tisztségviselőnek olyan helyettesről kell gondoskodnia, aki a közbeszerzési eljárásban az ajánlattétel során is megteheti az ajánlatkérő által elvárt nyilatkozatokat. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] A fióktelep nem minősül külön jogi személynek, így az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve kialakítása során a fióktelepek igényét együttesen kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvénnyel, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban Pmtv.) összhangban került a Kbt.-be, a kizáró okokra vonatkozó, 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Offshore ajánlattevő kiszűrése

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság útmutatója azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van (KÉ 2012. évi 129. szám, 2012. november 9.), a következő linken érhető el: http://www.kozbeszerzes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Igazolás számviteli beszámolóval

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 36. §-ának (5) bekezdése értelmében a vonatkozóadatbázist az ajánlatkérőnek kötelessége ellen­őrizni, amennyiben megfelel azalábbi feltételeknek.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azontények, adatok igazolását, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Cégkivonattal kapcsolatos többlettartalom a dokumentációban

Kérdés: Miért kell arra külön kitérni, illetve ki­emelni a dokumentációban, hogy az ajánlatkérő a csatolt cégkivonatot a többségi befolyás ellen­őrzésére is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a kizáró okok között megjelent az offshore cégekkelkapcsolatos előírás, továbbá a szerződés felmondásával kapcsolatoskötelezettség, így áttételesen a saját nyilatkozat mellett lehetőség van azérintettek ellenőrzésére az ajánlatkérő által.A Kbt. 56. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Iratküldéssel érintettek köre

Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
Részlet a válaszából: […] Igen, a továbbiakban minden információt, kiegészítőtájékoztatást, ajánlattételihatáridő-módosulásról szóló tájékoztatást stb. megkell küldeni az ajánlattevőnek. Ennek oka 2010. szeptember 15-étől azajánlattevői definíció változása.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2