Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 132. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. Amennyiben az ajánlatban bemutatott munkavállalótól a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítési időszakában valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlattevőnek el kellett fogadnia az eljárási dokumentumokat, és ennek megfelelően azt az ajánlatkérői előírást, mely szerint konkrét adatot szükséges szerepeltetni a megajánlás részeként. Ennek hiányában nem értékelhető az ajánlat, hiszen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerre a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint bármennyi részvételre jelentkező is nyújtja be a közös részvételre jelentkezést, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Közös ajánlattevő kilépése a DBR-ből

Kérdés: Kiléphet-e a DBR-ből az egyik közös ajánlattevő, amennyiben külön szeretne indulni?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe történő bejutás során mint közös részvételre jelentkező kerül felvételre a két gazdasági szereplő. Mivel a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni, így a felvételt a meghívásos eljárás részvételi szakaszának megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Csatlakozás a dinamikus beszerzési rendszerhez

Kérdés: DBR-ben felléphetnek-e közösen két részen jelentkezők, amikor ajánlattételre kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerhez bármikor van lehetőség csatlakozni, és a felvételt követően ajánlatot tenni az újraversenyeztetések során. Az eljárási szabályok a meghívásos eljárás szabályaira épülnek. A DBR-be történő felvétel adott gazdasági szereplőre vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...és mint ilyen önálló jogalanyisággal, jogképességgel nem bír, a saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket. Önmagában az a körülmény, hogy a konzorcium nevében, képviseletében egy, a szerződés alapján feljogosított személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor

Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképesség megállapításának alapja, hogy az érintett jogát vagy jogos érdekét valamely törvénybe ütköző tevékenység, mulasztás sérti, veszélyezteti az alábbiak szerint.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
1
2
3
14