Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel felvázolt esetben a nyilatkozattételi kötelezettség és a képviseleti jog keveredik egymással. Az átláthatósági nyilatkozat mögöttes szabályai nem a közbeszerzési, hanem az államháztartással összefüggő szabályok között találhatóak.Az államháztartásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerre a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint bármennyi részvételre jelentkező is nyújtja be a közös részvételre jelentkezést, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A Bit. és a Kbt. hierarchiájára utal a kérdés, mely véleményünk szerint nem releváns, ugyanis a két jogszabály nincs egymással ellentétben.A Bit 4. § 25. pontja az együttbiztosítás esetében utal a kérdésben is jelzett rögzített arányokra és kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...megengedőleg viszonyul, és már csak annyi a kérdés, hogy támaszt-e a közbeszerzési eljárás sajátosságaiból eredő többletkövetelményeket. A válasz természetesen igen, hiszen a jogalkotó szándéka szerint csupán kivételes esetben állhat elő olyan helyzet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a meghatalmazásnak a konzorciumvezetőre kell vonatkoznia, aki egyben felel az adatok felviteléért. Elvi értelemben átadhatja ezt a jogot az eljárás során annak a félnek, aki a kapacitást bevonja, de rendkívül nehézkes mindez az EKR-ben; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Referencia biztosítása az ajánlatkérő többféle referenciaigénye esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő többféle referenciát kér, melyet a közös ajánlattevők úgy képesek biztosítani, hogy az összesen háromféle referenciát négy szerződésből biztosítják. Ebből kettő referencia önálló, egy referencia két közös ajánlattevő referenciája, egy referencia pedig a kapacitást biztosító szervezeté. Lehet-e így kombinált módon biztosítani a referenciákat, ha nincs annak korlátja, hogy hány szerződésből tudja azt az ajánlattevő produkálni, csak az érték van megadva, és a beszerzési tárgyak stimmelnek, továbbá nem oszthatók meg? Ebben az esetben a bevont szervezet kinek biztosítja a kapacitását? Van ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A főszabályt a Kbt. 65. §-ának (6) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

A felolvasólap tartalma

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha a felolvasólapon nem szerepel külön a konzorcium összes szereplője, csak a konzorcium vezetője?
Részlet a válaszából: […] A felolvasólap kötelező tartalma az értékelési szempontok vonatkozásában szükséges ajánlat, minden más egyéb információ az ajánlatkérő igényének megfelelően formai kérdésnek tekinthető. Amennyiben az ajánlatkérő az egyes konzorciumi tagok nevét, székhelyét stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
6