Információhoz jutás iratbetekintés során

Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az iratbetekintést kívánja az ajánlattevő támadni, azt megteheti a jogorvoslati eljárás során. Arra azonban érdemes számítani, hogy az iratbetekintés során a betekintést kérő ajánlattevőnek szükséges volt megvádolnia az ajánlattevőt számos jogsértéssel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Teljes körű iratbetekintés

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők abból álló gyakorlata, hogy következetesen elfogadják az üzleti titok címén történő bizalmas kezelés iránti kérelmeket.Az ítélet egyben a szabad és teljes körű közlést tiltja, de más szempontból az indokolás nélküli üzleti titokká nyilvánítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Gyártó kapacitást biztosító szervezetként

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban indulunk, ahol a gyártó segítségével igazoljuk a referenciát. Mivel referencia esetén a kapacitást biztosító szervezetnek részt kell vennie a szerződés teljesítésében, a gyártót meg kell jelölni alvállalkozóként, vagy az alvállalkozói kivételi körre tekintettel a gyártó nem is lehet kapacitást biztosító szervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó két eltérő szerepkörrel bíró jogintézmény. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szakemberekkel kapcsolatos alkalmassági követelményeket érinti, és olyan problémát vet el, amely az utóbbi években többször is a jogalkalmazók látókörébe került. Megválaszolásához először is célszerű áttekinteni az alkalmasság közbeszerzési jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

In-house cég részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan kell a saját cégnek részt vennie az eljárásban a Kbt. 12. § (4) bekezdésének új szabálya szerint? Van erre egyéb szabályozás, vagy a kapacitást biztosító szervezetekhez hasonlóan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 12. § (4) bekezdésének szabálya valójában szükségessé teszi a hozzáadott értéket képviselő részvételt, ami hasonlóképpen a kapacitást biztosító szervezet tevékenységéhez, nem lehet névleges. Ebben az esetben valójában nem az a kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Referencia igazolása a gyakorlatban egy vagy több szerződéssel

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a referencia igazolható egy vagy több szerződéssel is? Lehetőség van több partnertől referenciaigazolást bekérni, igazolva ezáltal, hogy ezen mennyiségek összege eléri a felhívásban megadott referenciamennyiséget?
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel a referenciák nincsenek szükségszerűen kapcsolatban egymással, több, azonos tartalommal elő­írt referencia (például 2 darab) is igazolható több partnertől származó referenciaigazolással (2 darab) vagy nyilatkozattal. Ha azonban egy adott referencia például 100 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi három útmutató már valóban nem tartalmazza a hasznossági függvény mint értékelési módszer lehetőségét:-A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 22. §-a részletezi a referenciaigazolás kötelező elemeit és kiadásának módját, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
5