A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Ajánlati biztosíték nyújtása árlejtés esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. Korm. rendelet értelmében az árlejtés lezárulásáig kell benyújtania az ajánlati biztosítékot [Kbt. 54. § (1) bekezdés], attól függetlenül, hogy nem tudjuk, hogy valójában részt vesz-e az ajánlattevő az árlejtésen.A Korm. rendelet 31. §-a határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Információ a tárgyalások befejezéséről

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások szabályai meglehetősen nagy rugalmasságot biztosítanak az ajánlatkérők számára, hiszen a tárgyalások során változhatnak az ajánlatkérő lehetőségei, függően a piaci szereplők visszajelzéseitől, javaslataitól. Érthető tehát, hogy a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint közvetlen szerződéskötésre nincs mód, hiszen a tervezett szerződés tárgya és értéke szerint közbeszerzési kötelezettséggel jár az ajánlatkérő számára.Azonban lehetőséget látunk arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi szerződő partnerrel kössön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Alkalmasság vizsgálata egyedi művészeti alkotás beszerzése esetében

Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, jelen esetben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, mégpedig a Kbt. 98. § (2) bekezdésében foglalt esetét, mely az alábbiak szerint szól:"Kbt. 98. § (2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez a Kbt. 105. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.Az egy ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén ugyanis az ajánlatkérő szerződési mozgástere attól függ, hogy1. a keretmegállapodás az annak alapján kötött szerződések minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. §-a tartalmazza az előzetes vitarendezés szabályait. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának eltérő következménye van a közbeszerzési eljárás ajánlattételi (és részvételi) szakaszában, illetve a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 16. §-a alapján a becsült érték a közbeszerzés megkezdésének idejére prognosztizált érték. A közbeszerzés megkezdésének – eljárási szinttől és eljárási típustól függően – az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának, a felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
31