14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Öntisztázás a szerződéses szakaszban
Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
2. cikk / 14 Összegezés módosítása szerződéskötés után
Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
3. cikk / 14 Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
4. cikk / 14 Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása
Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
5. cikk / 14 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
6. cikk / 14 Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
7. cikk / 14 Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén
Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
8. cikk / 14 Felmondás, elállás a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
9. cikk / 14 Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben
Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
10. cikk / 14 Egyenlőtlen szerződéses kikötések
Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az előírás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?