Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell figyelembevennie az ajánlatkérőnek a nyilvánosságra hozatalkor:– a Kbt. 4. §-ának 37. pontja szerint üzleti titok a Ptk.81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom;– az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza az ajánlatkérőszerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy akésedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdéseibenfoglaltaktól a jogosult terhére tér el;– az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.