Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikösse. A felfüggesztett hatálybalépés a Ptk. szabályain alapul. A Ptk. 6:116. § (1) bekezdés szerint, ha a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése pedig egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Maga a Kbt. nem rendelkezik tételesen arról az esetről, amikor az ajánlatkérő szeg szerződést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés felek általi aláírásának mozzanata érdemel ki­emelt figyelmet. A kérdés megválaszolása kapcsán nem tekinthetünk el az új Ptk. technológiasemlegességének hangsúlyozásától. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jelen lévő felek által egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...történő felelősségvállalás egyben a teljesítésre vonatkozó általános felelősségvállalásnak is tekinthető, melyre az alábbiakban a Ptk. külön utal.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az alábbiakban fogalmaz:– a meghatalmazás képviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel – csak korlátozottan érvényesül. Aszerződés módosításának a fentiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.