Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...adózói adatbázisban.Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt.szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog, azaz a Ptk. szerintialvállalkozó.Az Art. 36/A. §-ának (2)-(8) bekezdése a kérdés kapcsán akövetkező előírásokat tartalmazzák:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Felelősség fizetési kötelezettség nemteljesítése miatt

Kérdés: Májusban átadott homlokzat utólagos szigetelési munkálataira az állami pénzek közül egy sem érkezett meg. Ezért kit terhel a felelősség? Nekünk a kölcsön kamata ketyeg, de ezt sehol nem tudjuk érvényesíteni, mert akkor egyetlen munkánk sem lenne.
Részlet a válaszából: […] ...hiszenjelen esetben pont ez történik. Ez az ajánlatkérői magatartás nemcsaktisztességtelen, hanem jogszerűtlen is, amelyet egyébként a Ptk. kifejezettentilt. A szerződési vita elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik, tehátha az ajánlattevő nem jut a pénzéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Jogorvoslat szerződésszegés esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...fél egyáltalán nem vagycsak késve fizeti meg a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást, a feleknekbírósághoz kell fordulniuk a Ptk. és a Pp. szabályai szerint. Van azonban két olyan esetkör, amikor, bár megkötöttközbeszerzési szerződéshez kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegéseesetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy– a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2)és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.A (2)-(3) bekezdés szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban

Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, bízunk benne,hogy az ajánlattevők nem alvállalkozóik eltitkolásával fogják megoldani akésőbbiekben. [Emlékeztetőül: a Ptk. lehetővé teszi, hogy a jogosultkövetelését szerződéssel másra átruházhassa (engedményezés). Nem lehetengedményezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ellenszolgáltatás engedményezése

Kérdés: Milyen szabályok, illetve korlátok vonatkoznak arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárás kötelezettje a jogosult részéről fizetendő ellenszolgáltatást (követelésállományt) engedményezni, illetve faktorálni kívánja? Annak ellenére, hogy a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai szerint a kötelezettet csak értesíteni szükséges, tekinthető-e a faktorálás szerződésmódosításnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenszolgáltatás mértéke nemváltozik, szerződésmódosításra nincs szükség. [A fentiekhez kapcsolódva és azt alátámasztva: a Ptk. azengedményezésre a következő szabályokat tartalmazza:– a jogosult követelését szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti eltérésekkel kell a (4)bekezdésben foglaltakat alkalmazni.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekreegyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.A kérdéshez kapcsolódóan utalunk arra, hogy a Kbt. 47. címe- 307-308. §-aiban – tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...azaz nem szerződésszerűteljesítés (szerződésszegés) nem ebbe a szabályozási körbe tartozik – etekintetben valóban a Ptk. irányadó. [A kérdés kapcsán megemlítjük, hogy a szerződésszegés,valamint a szerződés megszűnése vonatkozásában a Ptk. 314-321...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben meghatározottadatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Mindezek ismeretében véleményünk szerint nem a Ptk. szerintiajánlatfogalom adja meg a kérdésre a választ, hiszen a közbeszerzési törvény -mint láthattuk – külön foglalkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...jogosulti és a kötelezettipozíció egy kézbe kerül, amely értelemszerűen a szerződéses jogviszonymegszűnését vonja maga után. (Lásd a Ptk. 322. §-át, amely szerint megszűnik aszerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.)Akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.