Kötbérmentesség hibás teljesítés esetén

Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a kiírás szerint úgy kötelez a hibás teljesítés miatt kötbérre, hogy nem ad lehetőséget előtte a hiba kijavítására kötbérmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítésével kapcsolatos kérdéseket nem a Kbt., hanem a Ptk. szabályozza. A szerződések általános szabályai, valamint a konkrét szerződések tekintetében a Ptk. szabályozása diszpozitív, azaz a szerződő felek akaratára bízza, hogy milyen feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eljárás befejezése az ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése esetén

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített. Amennyiben aszerződés erről nem rendelkezik, vagy a teljesítés átvétele és a kifizetés mégnem történt meg, akkor a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint járhat el amegrendelő, a következő lehetőségek mellett:– hibás teljesítés esetén a megrendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Szavatossági igény érvényesítésének jogszerűsége

Kérdés: Összhangban van-e a Ptk. rendelkezésével az a kitétel, hogy az ajánlatkérő a jótállás körében jogosult bármely szavatossági igényt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy a szerződésben külön kiemelte azt, hogy kicserélésre joga van?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésszerű teljesítésért való felelősség tekintetébena Ptk. megengedi, hogy az ajánlatkérő a szavatosságnál szigorúbb felelősséget,azaz jótállást írjon elő, ebből következően az ajánlattevőnek, ha érvényesajánlatot kíván tenni, ezt vállalnia kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel – csak korlátozottan érvényesül. Aszerződés módosításának a fentiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.