Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] ...lehet hamis adatszolgáltatás, vagy éppen szerződéskötési kötelezettség. Ebből a szempontból azonban érdemes alapul vennünk a Ptk. előírásait, hiszen a fenti nyilatkozatok egyben kötelezettségvállalásról is szólnak, valamint olyan következményekkel járhatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...történő értelmezése okozta. A törvény szövegéből törölték a fizetésképtelenségre való utalást, helyette rögzítették, hogy a Ptk. szerinti, ún. sortartásos kezességről van szó, amely követelés a polgári jogi szabályok alapján abban az esetben érvényesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...adózói adatbázisban.Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt.szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog, azaz a Ptk. szerintialvállalkozó.Az Art. 36/A. §-ának (2)-(8) bekezdése a kérdés kapcsán akövetkező előírásokat tartalmazzák:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...módonkell megjelennie, ami ebben az esetben a diploma másolatára is érvényes lehet.[A Kbt. 4. §-ának 37. pontja szerint üzleti titok a Ptk. 81.§-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.Üzleti titok tehát a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóminden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladóinformációt.Az érintett szereplők köre tehát a fentieknek megfelelőenszűkül. [A Ptk. 685. §-ának b) pontja szerint közeli hozzátartozók:a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttmegállapodásokban – mint ahogy a Ptk. szerint kötött szerződésekben is – afelek rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely fél felszámolásieljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...igénye megalapozott, azajánlattevőre az alábbi szabályok vonatkoznak. A Kbt. 4. § 37. pontja értelmében üzleti titoknak a Ptk. 81.§-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom minősül.Az üzleti titokra vonatkozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Együttes adóigazolás benyújtására kötelezettek köre

Kérdés: A 10 százalék alatti és feletti alvállalkozóktól is be kell-e kérni az együttes adóigazolást?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül szerződőalvállalkozókat nevesíti. A felelősségi szabály túlmutat a Kbt.fogalomrendszerén, és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint vállalkozókat(alvállalkozókat) is bevonja a rendelkezés személyi hatálya alá, így afelelősség a lánc minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban

Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, bízunk benne,hogy az ajánlattevők nem alvállalkozóik eltitkolásával fogják megoldani akésőbbiekben. [Emlékeztetőül: a Ptk. lehetővé teszi, hogy a jogosultkövetelését szerződéssel másra átruházhassa (engedményezés). Nem lehetengedményezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
1
2