9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 9 Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál
Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
3. cikk / 9 Megbízhatósági határozat figyelembevételének mellőzése
Kérdés: Az öntisztázással kapcsolatban egy előadáson hallottam egy uniós ügyről. A magyar gyakorlatot ismerem, de az EUB-t nem, kérem, írjanak erről röviden. A kérdésem, hogy rendben van-e az, ha valaki a megbízhatósági határozatot nem veszi figyelembe?
4. cikk / 9 Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya
Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
5. cikk / 9 Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
6. cikk / 9 Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek
Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
7. cikk / 9 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
8. cikk / 9 Jogorvoslati eljárások díja
Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
9. cikk / 9 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?