5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
2. cikk / 5 Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai
Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
3. cikk / 5 Hivatalos, hiteles és cégszerű fordítás
Kérdés: Amennyiben "hivatalos" és nem "hiteles" fordítást kérnek, mely fordítóirodáktól lehet megfelelő fordítást megrendelni? Az iroda részéről milyen nyilatkozat, igazolás vagy egyéb dokumentum becsatolása szükséges? Mi a különbség a "hivatalos", a "hiteles" és a "cégszerű" fordítás között?
4. cikk / 5 Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
5. cikk / 5 ISO-minősítés csatolása építési beruházás esetén
Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?