11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
2. cikk / 11 Ajánlat pontosítása és módosítása
Kérdés: A Kbt. szerint az ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható. Az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy felkérheti az ajánlattevőket pontosítás, felvilágosítás megadására, mely azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Nem ellentétes az előző két rendelkezés egymással? És ha én a felhívás kapcsán módosítom az ajánlatot, akkor az érvénytelen?
3. cikk / 11 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
4. cikk / 11 Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén
Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
5. cikk / 11 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
6. cikk / 11 Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor
Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
7. cikk / 11 Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai
Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
8. cikk / 11 Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
9. cikk / 11 Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
10. cikk / 11 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
