Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint szól: az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmátmegalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről akérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásbeli felvilágosítástkér, amelyben az ajánlattevőnek az általa lényegesnek tartott adatokat, továbbáindokolást kell adnia.A 87. § alapján, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatnakvalamely értékelésre kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...hiba van, annakjavítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinektételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki azösszesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőtegyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk egyébként azajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezésből megállapíthatók, tehátolyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...ellenétes gyakorlat sértené aKbt. alapelveit (esélyegyenlőség), és meg nem engedett korlátozást isjelentene.A kérdés kapcsán – az adatok üzleti titokkénti kezeléséhez -a következő jogszabályhelyekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek egyrésztmeghatározzák az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (azalapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számításihiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással továbbáaz olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyanadat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és aközérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározottadatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] ...Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokrahivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.