Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint szól: az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...is így történt, vélhetően a piaci visszajelzések, félreértések miatt pontosították a szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kkv-k a közbeszerzésben

Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások esetébenfennmaradt ajánlatkérői számlaellenőrzés mindegyike elvileg a kisebbekérdekvédelmét szolgálja, bár erre egyelőre adatok nem állnak rendelkezésre. Adirekt módon kkv-barát, nemzeti eljárásrendben fellelhető szabályt, amely csakkkv-k meghívását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...felelős miniszter egyetértésével;– a közbeszerzések központi ellenőrzésével ésengedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzésitervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzésieljárásokkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

60 napos cégkivonat "valóságtartalma"

Kérdés: 60 napos cégkivonatból mit tud ellenőrizni az ajánlatkérő? A hatályos cégadatokat?
Részlet a válaszából: […] ...már többször hivatkozott Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdésére,melynek értelmében az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását,illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladómértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapulófelelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátásátilletően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik,feltéve hogy– a gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Képviselő-testületi határozattal létrehozott gazdasági társaság ajánlatkérői minősége

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai nevesítik a Kbt.hatálya alá tartozó szervezeteket, a h)-j) pontok pedig azokat aszervezettípusokat, amelyeknél külön vizsgálatot igényel az ajánlatkérőiminőség megállapítása. Megítélésünk szerint az önkormányzat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetvemikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésreállnak, valamint– az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb- pénzügyi, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
1
2