Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint volt a minimális értékhatár. Feltételezzük, hogy azadatelemzési feladatokat tanácsadás keretében szerezték be, amelynek 2004-esszabályozása értelmében (központi költségvetési szervről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretszerződés megköthetősége egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban

Kérdés: Egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban köthető-e keretszerződés a tárgyévben elrendelt közérdekű védekezésre, a terület (m2) és az elhelyezkedés (településhatár, m2) pontos megjelölése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...gondoljuk, hogy igen, ha ezek az adatok előre valóbannem adhatók meg.Ha azonban megadhatók lennének, de ennek ellenére "könnyebb"lenne ezek nélkül szerződni, akkor jogszerűtlenné teszi a szerződést ennekhiánya. A Kbt. rendelkezéseit, elsősorban a jogorvoslatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a jelentkezőbármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítésidokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások,nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.Törvényi korlátozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök használatára.Amennyiben a szakember a közbeszerzések tervezésévelkapcsolatban az ajánlatkérőre háruló tervezési feladatokat látja el, képesnekkell lennie– a közbeszerzési terv elkészítésének koordinálására;– a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...javaslatát és éves költségvetési beszámolóját, illetve ellátja a részére a Kbt.-ben és egyéb törvényekben előírt egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
3
4