Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt. alábbi, 105. § (6) bekezdésére utal a kérdező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoltatási kötelezettség nemzeti rezsimben

Kérdés: Aránytalanul alacsony árat lehet indokoltatni nemzeti rezsimben, ha az ajánlatkérő úgy dönt?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti rezsim szabályai értelmében az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, de ez nem jelenti azt, hogy saját döntése alapján ne vizsgálhatná meg azt. Arra sincs szükség ebben az esetben, hogy az ajánlatkérő előzetesen jelezze mindezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem képezi jogi alapját annak, hogy valamely ajánlattevőnek egy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatát kizárólag azzal az indokkal utasítsák el, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben köteles vagyok-e az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályok értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdését, mely aránytalanul alacsony ár esetében eredményez érvénytelenséget, saját eljárásrend esetében nem köteles alkalmazni.[A Kbt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján az (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...a hamis adatszolgáltatás megállapításával kapcsolatos jogbizonytalanságra. Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati kockázatot vállal, mivel a későbbiekben elképzelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazását írja elő, azaz a főszabály szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy előzetes nyilatkozattétel sem történik az ajánlattétel előtt, hanem minden nyilatkozatot az ajánlattételt követően kell a gazdasági szereplőknek megtenniük. Ezért nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok indokolásában alapvető, hogy az ajánlatkérő azt igazolja, miért okoz aránytalan sérelmet számára üzleti tevékenysége szempontjából az, ha nyilvánosságra kerülne valamely adat.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait ellenőrzi, arra nem jogosult, hogy az egyes alvállalkozói szerződéseket is kérje.A rendelet 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az ártáblázat (részletes árajánlat, árkalkuláció, árazott költségvetés stb.) vizsgálata is szükséges.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
1
2
3
4
…
9