Becsült érték meghatározása folyamatosan teljesített szolgáltatásra kötött szerződés esetén

Kérdés: Az évente kötött olyan szerződés esetében, amely ugyanarra a folyamatosan teljesített szolgáltatásra vonatkozik (január 1-jétől december 31-éig, majd újra január 1-jétől december 31-éig), a becsült értéket össze kell-e vonni az előző évivel? Ha nem, akkor részekre bontás lehet?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés évekre/indokolatlan részekre bontásáról van szó.Ha ugyanis például egy 3 évre szóló karbantartási szerződés szerepel az ajánlatkérő tervében egy olyan gépre vonatkozóan, amelyet 3 évig tervez folyamatosan használni valamely tevékenysége ellátásához (mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] ...részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként – Kbt. 18. §-ának (1)-(3) bekezdései.Amennyiben a fentiekben hivatkozott, 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyának megszerzése olyan pénzügyi konstrukcióban történik, mely nem leválasztható az áruról, hiszen a tulajdonjog sem száll át az ajánlatkérőre. Erősebb érvek szólnak tehát amellett, hogy a beszerzés tárgyát szolgáltatásként értelmezzük, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] ...meg, véleményünk szerint a szerződés megköthető. A becsült érték meghatározása során (Kbt. 12-13. §) ugyanis, amennyiben az ajánlatkérő tudja igazolni, mi alapján határozta meg az áru értékét – ha az a közösségi értékhatárt nem haladja meg -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] ...időre kötött szerződésesetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.A törvény 307. §-ának (1) bekezdése értelmében azajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződésteljesítéséről külön jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenkét hónapalatt [37. § (1) bekezdése] kerülsor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzéséreegy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá– rendeltetéseazonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1) bekezdéseszerinti eset kivételével -, és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] ...értékét egybe kell számítani, amelyeket egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt szereznek be, és beszerzésükre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetésük azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...lehet tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli.Rátérve a kérdés második részére: a Kbt. 147. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy egyszerűsített eljárásban írásbeli ajánlattételi felhívást küldhessen az ajánlattevőnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.