In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az in-house szerződéskötésnek háromféle jogalapja lehet a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-j)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kivételi kör nemzeti rezsimben, kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzés esetén

Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában meghatározott CPV-kódok egyikét. Az érintett nemzeti rezsim kivételi köre úgy került megfogalmazásra, hogy mindez független az ajánlatkérő közbeszerzési alanyi hatálytól és a Kbt. 5. §-ának (3) bekezdésétől, azaz a kötelezettekre is vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
- Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
- Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
- Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
- Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetébenolyan szervezet, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvalapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Alkalmazott besorolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Olvastuk az új közbeszerzési törvényt. Jól értelmezzük, hogy az új szabályozás szerint az alkalmazott is alvállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzésieljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő általbevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyébfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alvállalkozó igénybevételének mértéke

Kérdés: Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó bevonásának mértéke ajánlatkérő által nemirányítható, erre lehetősége sem a hirdetményben, sem a dokumentációban, sem atárgyalások során az ajánlatkérőnek nincs. 2012. január 1-jétől a 10 százalékosarány kimarad a Kbt.-ből, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Fuvarozó minősítése

Kérdés: A termék szállítását az ajánlattevő részére fuvarozócéggel végeztetjük, erre szerződést kötünk velük. A fuvarozócég minek minősül, alvállalkozásnak, erőforrásnak? Ezt a körülményt az ajánlatban fel kell tüntetni? (A kiírás erre nem tartalmaz rendelkezést.)
Részlet a válaszából: […] ...az a szervezet vagy személy, amely vagy aki aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyébfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Nemleges nyilatkozatok

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...eredményhirdetésről szóló tájékoztató kötelező tartalma anyertes ajánlattevő hivatkozott jogszabály szerinti besorolásának ismertetése.Amennyiben nem minősül a törvény hatálya alá tartozónak, úgy ez isinformációértékű az ajánlatkérő és a Közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Bejelentés alakszerűsége

Kérdés: A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 18. §-a szerint más ajánlatkérő bejelentésére atörvény hatálya alá lehetőség van az alábbiak szerint.Az ajánlatkérők – kivéve a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése, a241. §-ának b)-c) pontja és a 293. §-ának b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége

Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésekrevonatkozó szabályokat, ugyanakkor az irányelvek közvetlenül nem hatályosulnak.A 2004/17/EK irányelv a közszolgáltató ajánlatkérők, a 2004/18/EK irányelv azállami és az önkormányzati szektor, az ún. "klasszikus" közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Igazolásfajták kiváltása minősített ajánlattevői igazolással

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?
Részlet a válaszából: […] ...szigorúbb kötelezettségeket állapít meg azajánlatkérő, mint a minősített ajánlattevői követelményrendszer, úgy atöbbletkövetelményekkel kapcsolatosan többletinformációt kérhet, illetőleg azajánlatkérő köteles többletinformációt nyújtani. A Kbt. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.
1
2