Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő azt a megoldást választja, hogy eleve több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, ezt a megoldást a későbbiekben nem bírálhatja felül abban a formában, hogy ha az első nem nyújtja be megfelelően azokat, újra a második helyezetthez fordul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás, melyet a hatályos törvény vezetett be a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) rendelkezései alapján, kiterjed a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró okra, melyet a Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Két kizáró ok érinti a hamis nyilatkozat kérdését, ezeket a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaiban találjuk meg az alábbiak szerint:– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.