4 talált cikk az eredménytelenségi ok , irat , ajánlati ár kifejezésre

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?

Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?