16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Felhívás és dokumentáció módosítása
Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
2. cikk / 16 Alternatív ajánlattétel biztosításának mellőzése
Kérdés: Véleményük szerint mivel magyarázható az, hogy az ajánlatkérők gyakorlatilag teljesen mellőzik a többváltozatú ajánlat benyújtásának lehetőségét?
3. cikk / 16 Többváltozatú ajánlatok értékelése
Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?
4. cikk / 16 Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén
Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
5. cikk / 16 Alternatív ajánlattétel "mellőzésének" indoka
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?
6. cikk / 16 Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál
Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
7. cikk / 16 Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében
Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
8. cikk / 16 Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően
Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
9. cikk / 16 Műszaki leírás értékelése
Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
10. cikk / 16 Szerződésteljesítés feltételhez kötésének jogszerűsége
Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)
