Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártáig lehet módosítani.Az eljárási típustól függően meghatározott ajánlattételi határidő lejárata egyben az ajánlati kötöttség beálltát is jelenti, ezt követően az ajánlattevő az ajánlatához kötve van [lásd pl. nyílt eljárás esetén a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 81. § (11) bekezdése valóban kitér az ajánlati kötöttségre az alábbiak szerint:A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési kötelezettség terhelte. A kérelmezett a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján abban az esetben szabadulhatott volna az ajánlati kötöttségtől, ha bizonyítani tudja a törvényben meghatározott mentesülési körülmények fennállását.A jogorvoslati fórum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be.A Kbt. fenti szabálya eleve abból indul ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlati biztosíték formájának megváltoztatása

Kérdés: Már nincs idő az ajánlati biztosíték meghosszabbítására a banknál. Válthatunk-e formát, vagy elegendő, hogy az eredeti biztosítéki időszak hosszabb időre nyúlik, és amikor lejár, akkor hosszabbítom? (Igaz, utóbbi esetben az ajánlati kötöttség fenntartásának időszakát nem fedi le, amikor nyilatkozom.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik az ajánlatkérő által igényelt tartalmú bankgaranciával, de ezt az ajánlattételi határidőben nem igazolja. Esetünkben erre az ajánlati kötöttségi időszak meghosszabbítása során kerül sor, amikor a meghosszabbítás teljes időszakát le kell fednie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásának körülményei és következményei kismértékben változnak.A Kbt. értelmében a biztosíték rendelkezésre bocsátásának az ajánlati kötöttség beálltáig kell megtörténnie.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
1
2
3
10