Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tételezi fel, ami azt jelenti, hogy a társulás az önkormányzat nevében és helyette jár el a közbeszerzési eljárásban. Mivel közös ajánlatkérésről van szó valójában, és közös projektet is valósítanak meg, csak abban az esetben van értelme a felelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződésekről, felbontásra kerülőmegállapodásokról, főként akkor, ha ennek későbbi beszerzési vonzata van. 7. Amennyiben közös ajánlatkérés történik – tekintettel azezzel kapcsolatos szabályozás hiányosságaira -, az erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Közbeszerzési terv minimális tartalma

Kérdés: Mi a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...22.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők (minisztérium,Miniszterelnöki Hivatal, központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet; az állam, az előzőekben meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők (azaz a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; az állam, az előző pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...elérő közbeszerzések ajánlatkérőinek [például a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, az állam, a köztestület, a közalapítvány, a Magyar Nemzeti Bank stb. – Kbt. 22. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.