Építésiengedély-köteles vízi létesítmények és a 162/2004. Korm. rendelet kapcsolata

Kérdés: Speciális vízi létesítmény megvalósítása esetében melyik építésügyi hatóságiengedély-köteles (például szivattyútelep magasépítése, átalakítása stb.), és hogyan alkalmazandó a 162/2004. Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...eltérőjogszabályi rendelkezés hiányában, ha az építési beruházás építésügyi hatósági(létesítési) engedélyhez kötött, akkor az ajánlatkérő csak jogerős ésvégrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg azépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nemjárhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtószervezetként sem) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kiviteli tervek elkészítése nyertes ajánlattevő által

Kérdés: Építési beruházás esetén ki lehet-e írni úgy egy közbeszerzési eljárást, hogy az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély rendelkezésre áll, míg a kiviteli terveket a nyertes ajánlattevőnek kell elkészítenie, vagy köteles az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításához a kiviteli terveket saját költségén, előre elkészíttetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő nem köteles a közbeszerzési eljárásmegindításához, azt megelőzően saját költségén elkészíttetni a kiviteliterveket. Azaz ki lehet írni úgy is az eljárást, hogy a kiviteli terveket azajánlattevő készíti, ebben az esetben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Szerzői jog minősítése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezik az előzményi terv (elvi építési engedélyes terv) szabad felhasználásának jogával, akkor a szerzői jog a közbeszerzési törvény által definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre való hivatkozással az ajánlatkérő jogosult-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. évi LXXIV. törvény védi az irodalmi, tudományos ésművészeti alkotásokat. A jogszabály értelmében szerzői jogi védelem alátartozik – függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e – az irodalom, atudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése

Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
Részlet a válaszából: […] ...Eszerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya akövetkező valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:– az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhezkapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...további út- és járdaépítésekkel. Ezzel az 1. kérdésre meg isadtuk a választ. [A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja szerint azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat – egyebekmellett – építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem számítandóegybe. Amennyiben vélhetően a tanulmányterv nem elegendő az eljáráselőkészítéséhez, úgy erre elvileg gondolnia kell az ajánlatkérőnek, s a becsültértéket magasabban megállapítani. A további tervezői feladatokat illetően – amennyiben a Kbt.125...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szerződés módosításának lehetősége engedélyezési eljárás elhúzódása esetén

Kérdés: Elvi építési engedéllyel rendelkező épületre kiírok közbeszerzést a továbbtervezésre és az épület kulcsrakész megvalósítására. A nyertes pályázónak az építési engedélyt is meg kell szereznie. Az engedélyezési eljárás valamilyen okból kifolyólag elhúzódik – amely nem a pályázó hibája –, ezért a vállalt befejezési határidőt nem lehet tartani. Lehet-e ebben az esetben a szerződést módosítani, és ha igen, akkor milyen hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...beállottkörülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti -,azonban az elhúzódás okát meg kell indokolnia az ajánlatkérőnek. Errevonatkozóan már több alkalommal javasoltuk az ajánlatkérőknek, hogy nemelegendő tudni, jogszerűen járunk el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Építési beruházások közbeszerzésének változó szabályai

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban változtak az építési beruházásokra vonatkozó előírások. Milyen terjedelmű a változás, és mely vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] ...végzett valamely építési munka, részmunkakivitelezése;– új építmény, illetve ezek együttesének kivitelezése,illetve– az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknekmegfelelő építmény kivitelezése.Emellett a műemlékkel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzéstárgyával kapcsolatos gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.