Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] ...annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A Kbt. 5. § (2) bekezdése, majd a (3) bekezdés vizsgálata alapján az ajánlatkérő képes eldönteni, hogy szükséges-e lefolytatni a közbeszerzési eljárást. Amennyiben nem, úgy a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő rendelkezésére. Amennyiben tehát szigorúan csak a Kbt.-ből indulunk ki, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum online verziójának használata

Kérdés: Lehet-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum online verzióját használni? Vagy ez tiltott, és még pdf-et sem generálhatok vele ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...tölteni azt. Az ajánlatérő aktivitása nélkül a formanyomtatvány nem alkalmas arra, hogy az ajánlattevő megtalálja azt, pontosabban, ha az ajánlatkérő nem töltötte ki a dokumentumot, az ajánlattevő legfeljebb egy hasonló pdf-et tud generálni, ami elfogadható lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek el kell döntenie, hogy feltétlenül módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció letöltésének feltételhez kötése

Kérdés: Megtehetem-e ajánlatkérőként, hogy a dokumentáció letöltését regisztrációhoz kötöm? (Csak az e-mail-címet kell megadni, oda érkezik egy e-mail, és már hozzá is tud férni az ajánlattevő a dokumentációhoz, tehát automatikus az eljárás.)
Részlet a válaszából: […] ...nehézséget nem okozhat sem a regisztráció, sem az adatok letöltése az ajánlattevőknek.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...pontos hivatkozást arra nézve, hol lehetne pontosan utánanézni a védett munkahelyeknek.A Kbt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a kormány által elrendelt esetben köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kötelező küldése

Kérdés: Szükséges-e Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot küldeni az ajánlattevőknek, vagy maguk is ki tudják tölteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges kitölteni az eljárással, alkalmassági követelményekkel kapcsolatos adatokat az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban az ajánlatkérőnek, melyet majd kitölthet az ajánlattevő. Az eljárásrend tehát nem egy üres dokumentum ajánlattevő általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése – vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3
5