Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...§ és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1)-(2) bekezdései alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között, a Kbt. vagy bármelyik végrehajtási rendeletben szabályozott minden nyilatkozat (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tervpályázati eljárás indítása

Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
Részlet a válaszából: […] ...310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról szóló szabályozást az ajánlatkérő döntésévé teszi, amennyiben tervpályázati eljárást kíván lefolytatni. Az alábbiakban a Korm. rendelet 2. § (1)-(4) bekezdése rögzíti azokat az eseteket, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén

Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás megindítását is.A Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint a tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban is alkalmazandóak, amennyiben az e rendeletben szabályozott eljárási cselekményre az eljárásban sor kerül.Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, tervpályázati eljárás esetében eltérhet az EKR-től a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján. A 41....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...14. §-ának (3) bekezdése.Ez a részletszabály csupán áttételesen utal arra a kötelezettségre, ami egyébként terheli az ajánlatkérőket bizonyos esetekben akkor is, ha nem elektronikusan bonyolították le a közbeszerzési eljárást az EKR-ben. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...A KH adatbázisában történő közzétételi kötelezettség innen ered.A törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Eljárás referencialevél alaki hibája esetén

Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre válaszolunk, érdemes tisztázni, vajon van-e szabadsága az ajánlatkérőnek abban, hogy saját maga döntse el, darabszámot és nem értéket kér a referencia előírása és igazolása során.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő;– ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzés Döntőbizottság gondoskodik, melyet a kérelmező tudomására hoz. Ennek praktikusan az a módja, hogy a KD az ajánlatkérőt kérdezi meg a becsült érték mértékéről, és szabja ki az igazgatási szolgáltatási díjat. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
2
3
4