Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. kógens rendelkezései, a számítási hiba javítása eljárási cselekmény kivételével, arra sem adnak lehetőséget, hogy az ajánlatkérő saját döntésével megváltoztasson bármely értékelési szempontra tett megajánlást. Analógiával élve, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozót nevezett meg, amely/aki az eljárást megindító felhívásban megjelölt kizáró okok hatálya alá tartozik, feltéve, ha az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján.Ezen esetkör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Árindokolás ellentmondásai

Kérdés: Mit tehetünk ajánlatkérőként, ha az aránytalanul alacsony ár indokolásából arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő nem egyedül teljesíti a szerződést, de az ajánlatban nemleges nyilatkozatot tett az alvállalkozó bevonására? Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...nem vonja maga után az ajánlat azonnali érvénytelenítésének kötelezettségét.Az árindokolás ellentmondásának jellegétől függően az ajánlatkérőt más-más eljárási cselekmény megtételének lehetősége, avagy kötelezettsége terheli. A Kbt. 72. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

EKR-ben benyújtott ajánlat módosításának módja

Kérdés: Ha már benyújtottam az ajánlatot az EKR-ben, de még módosítani szeretnék rajta, vissza kell-e vonnom az ajánlatot, vagy elegendő visszanyitnom?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszerben, amennyiben az ajánlati kötöttség még nem állt be, ugyan benyújtottnak minősül az adott ajánlat, valójában az ajánlatkérő szabadon visszanyithatja. A visszanyitás technikai értelemben nem a visszavonást jelenti, azonban jogi értelemben valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az ajánlattevő nem vett részt a tárgyaláson, azaz gyakorlatilag nem kíván az eljárásban részt venni, de információt követel az ajánlatkérőtől. Mivel a 88. § (2) bekezdése tájékoztatásról szól, és esetleg az ajánlattevő ezzel érvel, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...csak a rendelet 11. §-ának (8) bekezdése szerinti esetekben.A kormányrendelet 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.Az ajánlatkérők a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése mellett a törvény 71. § (10) bekezdésének megfelelően kell hogy eljárjanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségét eredményezi a közbeszerzési törvény 71. §-ának (8) bekezdése alapján. Véleményünk szerint attól, hogy az ajánlatkérő felvilágosítást kér, vagy hiánypótlási felhívás keretében tisztázó kérdéseket intéz az ajánlattevőhöz, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Európai Bíróság megerősítette C-324/14. számú döntésében, hogy a későbbi nyilatkozat, amennyiben befolyásolja az ajánlatkérő bírálati folyamatát, ebben a formában nem bír relevanciával.A döntést az alábbiak szerint indokolja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2
3
9