14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ajánlatkérő az EKR-ben közbeszerzési eljárás lefolytatására adott meghatalmazás esetén
Kérdés: A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján "az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le".
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
2. cikk / 14 Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban
Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
3. cikk / 14 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
4. cikk / 14 Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásáról ismételten
Kérdés: A 2316. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban felhívom szíves figyelmüket a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. 07. 24-i (KE 2009. 86. sz.) tájékoztatójában foglaltakra. Mi az álláspontjuk a kérdésben?
5. cikk / 14 Közbeszerzési tanácsadó bevonása nemzeti rezsimben
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdésében van az a mondat: "Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni." Ez igaz arra az esetre is, amikor a becsült érték nem haladja meg a közösségi értékhatárt, tehát nemzeti eljárásrendben is?
6. cikk / 14 Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? A közbeszerzési törvény idézett rendelkezése a következő: 9. § (1) bekezdés: a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.
7. cikk / 14 Közbeszerzésitanácsadó-bevonási kötelezettség értelmezése
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? Az idézett rendelkezés így szól: "9. § (1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható."
8. cikk / 14 Tanácsadó bevonása támogatott közbeszerzésekhez
Kérdés: A Kbt. 9. §-a szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Van-e itt valamilyen értékhatár vagy százalékos határ, hogy milyen mértékű uniós támogatás esetén áll fenn ez a kötelezettség?
9. cikk / 14 Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
10. cikk / 14 Közbeszerzési tanácsadó bevonása értékhatár függvényében
Kérdés: A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelező bevonásáról rendelkezik. Értékhatártól függetlenül valamennyi, EU-forrásból támogatott beszerzéshez kötelező bevonni a tanácsadót? Tehát kell-e alkalmazni tanácsadót nemzeti és az egyszerű eljárás során is?
