Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására ajánlatot benyújtó ajánlattevők gazdasági szereplőnek minősülnek, amely fogalom magában foglalja, hogy ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Egybeszámítás CPV-kódok alkalmazásával

Kérdés: Ruházati terméket kívánunk beszerezni: nadrágot, esőkabátot és munkaruhát; ezek mind egy főcsoport (18000000-9) alá tartoznak, azonban bontásban több alcsoport alatt található termékek. Lehet-e egybeszámítást végezni CPV-kódonként akár soronként, vagy egy főcsoport alá tartozó termékek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 19. § és az Európai Bíróság döntései irányadóak. A CPV-kódrendszer változatosan épül fel, erre egybeszámítási logikát, ajánlatkérői stratégiát nem érdemes felépíteni. A döntésben elsősorban a 19. § (3) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...szempontok alkalmazása kötelező, így árubeszerzés esetén is. Ez alól a főszabály alól a Kbt. csak akkor enged eltérést, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru felel meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Előzetes piaci konzultáció és EKR

Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz.A Kbt. általános szabályai szerint az előzetes piaci konzultáció más módszerek mellett úgy is megvalósítható, hogy az ajánlatkérő a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy valóban előnyös helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, ha az utolsó pillanatban derül ki egy-egy műszaki kérdéssel kapcsolatban az ajánlatkérő válasza.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...(ún. de minimis jogalap) a (6) bekezdés feltételeinek ellenőrzése nélkül 50% mértékig történhet úgy, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy a 141. §-ban foglalt feltételek fennállnak. A 141. § (4) bekezdés b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő arra számít, hogy többféle élelmiszer-alapanyagot több szállító is fog tudni szállítani, úgy egy darab egységes élelmiszer-alapanyag alkalmassági feltétel előírásával határozhatná meg a műszaki, szakmai alkalmasságot. Így a későbbiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesítenie. A címke használatának elő­írásához szükséges, hogy kapcsolódjon a beszerzés tárgyához, ellenőrizhető, ajánlatkérőtől független szereplő által kialakított szempontrendszeren alapuljon, melyet átlátható eljárásrend keretében fogadnak el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] ...érint, azokat a kis értékű tárgyakat is, melyek önmagukban nem érik el az értékhatárt. Sorrendileg hiába sorolja előre ezeket az ajánlatkérő, a részekre bontás nem veszi figyelembe, hogy csak attól az értéktől kell közbeszerezni, amelyik beszerzési tárgynál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
1
2
3
15