14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 14 Dinamikus beszerzési rendszer – alkalmassági követelmény
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítását tervezzük több kategóriában. Szeretnénk a referenciát vizsgálni alkalmassági követelményként, de csak azokban a kategóriákban, ahol nagyobb mennyiségű beszerzésre számítunk. Ahol kisebb mennyiségű beszerzési igény várható, ott nem szeretnénk alkalmassági követelményt előírni. Önök szerint van arra lehetőség, hogy ne minden kategóriára írjunk elő referencia alkalmassági követelményt?
3. cikk / 14 Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban
Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
4. cikk / 14 KEF által kötött megállapodások teljesítése
Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
5. cikk / 14 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
6. cikk / 14 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
7. cikk / 14 Keretmegállapodás tartama, jogosultságok a keretmegállapodás időszaka alatt
Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?
8. cikk / 14 Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás
Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
9. cikk / 14 Önkéntes csatlakozás tárgya
Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
10. cikk / 14 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
