Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdés] pedig jól mutatják azt az elvi megközelítést, hogy amennyiben az eljárás eredményét illetően vita áll fenn, akkor az ajánlatkérő ne jusson el a szerződéskötésig annak érdekében, hogy az esetleges jogsértés reparálható legyen. A jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a bejelentés.A vizsgálat alapján egyértelmű, hogy alvállalkozó szerződés teljesítésébe való bevonása megelőzte az alvállalkozó ajánlatkérő részére történő bejelentését. A határozat idézi a Kbt. 138. § (3) bekezdésének azon fordulatát, hogy "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...elkerülése érdekében kerül előírásra olyan eljárási cselekmény, mely esetlegesen közbeszerzési jogsértést eredményez. Így az ajánlatkérő ugyan ellentmondásos helyzetbe kerül, de bírság kiszabását nem kockáztatja.A Kbt. 165. § (7c) bekezdése alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. -, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő. A jogalap jellemzően az, hogy a Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
Részlet a válaszából: […] ...tagok irányába, illetőleg az ellenőrzési tevékenység is a kötelezettség fennállását erősíti.Ennek érvényesítése hiányában az ajánlatkérő jogsértést követne el, miközben az eljárásba bevont személyként akár javaslattétel, akár ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. Nem lehet abból kiindulni, hogy a saját maga feljelentése az ajánlatkérőt automatikusan mentesíti a bírsággal kapcsolatos jogkövetkezmények alól. Erre jó példa D. 265/2018. számú döntés, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti eredménytelenségi okot alkalmazta volna, úgy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
2
3
4