Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...feltöltésre kerüljenek.A fentiekben hivatkozott 3. § (2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés szerint a nemzeti fejlesztési miniszter 3 munkanapon belül állást foglal az adott közbeszerzésről. Az összegezés az ajánlatok elbírálásáról az ajánlattevők részére az állásfoglalását követően küldhető meg.Az alábbi esetekben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehoznia azajánlatok elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...egyes tagjainak megítélésén múlik. A Kbt. a következők szerint fogalmaz az ajánlatok tartalmielbírálásával kapcsolatban: az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek megkell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított ötnapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kellvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Döntéshozói minőség és bírálóbizottsági tagság párhuzamossága

Kérdés: A döntéshozó – például önkormányzati vezető – tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése, véleményünk szerint, megadjaa kérdésre a választ.E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalábbháromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt ésdöntési javaslatot készít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlásában a Közbeszerzések Tanácsa azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazhatómódszerekről és az ajánlatok elbírálásáról készített, ő és ű betűket nemtartalmazó, ugyanakkor hasznos tájékoztatót. A Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó.Az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben- Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése -, valamint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezet javára tevékenykedők között legalábbegy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2